Válasz az én Laky Józsi barátom kommentjére

Józsikám édes!

Egészen halkan és szerényen jegyzem meg, hogy ehelyütt nem csak szóban, de képekkel is megemlékeztem a számomra is kiemelkedő fontossággal bíró eseményről. Azt viszont még sehol nem örökítettem meg, hogy alig várom, hogy visszamenjünk Prágába.

Zanza Bendiről

Szilveszterkor, amíg a Himnusz akkordjai szólnak általában végig szoktam gondolni az évünket. Milyen volt, örülök-e, hogy végre vége? Haladtunk-e vagy éppen visszafelé csúsztunk? Idén ha majd ott állunk pezsgővel a kezünkben, egy percig sem lesz kétségem, hogy milyen év van mögöttünk...Húzóóós, nagggyon húzóóós.

Még soha, de soha nem éreztem azt, hogy csak és kizárólag a saját problémáimmal szeretnék foglalkozni, de most így érzem. Ugyanis ez az évünk a gyerekekről szólt, de _nagyon_ róluk. El sem hiszem, hogy idén volt a szalagavató, a ballagás, az érettségi vagy hogy ebben az évben volt Bendi Dubaiban. Olyan mintha fényévekre lennénk ezektől az eseményektől. És hogy miért? Nos mindaz ami miatt így érzek a csend időszakában, azaz abban a pár hónapban történt, amíg nem vezettem a blogot. Az elmúlt majd 5 hónapban velünk, mármint velem és Tomkával semmi említésre méltó nem történt. Nem úgy az utódokkal...

Bendi:

Vele kapcsolatban a legnagyobb hír, hogy Ő már nem ugyanabba az iskolába jár, mint ahol az előző évet befejezte. Sokszor írtam nektek, hogy mennyire nem szerettem, ahogy az osztályát kezelték a korábbi iskolájában. Le voltak írva, amiért persze bőven tettek, de ami körülöttük ment az nagyon nem tetszett.

Ha életem egyik legrosszabb döntésének azt tartottam, hogy Bé osztályba írattam őt, akkor a legjobbnak azt tartom, hogy volt merszem kivenni az előző iskolájából. Most Szentendrére jár. Angol tagozatra, bizony. És veszi az akadályokat. Én már 1-2 tizedes tanulmányi átlag emelkedésnek is örültem volna, de valószínűleg ezt felül múlja. Szereti az osztályát, szereti az új suliját. Az irodalom tanár nem egyszer az ő dolgozatát olvassa fel...és nem negatív példaként. Elmondani nem tudom, milyen megkönnyebbülés, hogy nem kell idegelnem magam a suli miatt. De ő is sokkal kiegyensúlyozottabb lett. Így Bendit most reményeim szerint három évre sínre tettem.

A vele kapcsolatos izgalmak augusztusban zajlottak, ugyanis ezt az egészet július végén találtam ki, és mindössze 4 hetünk volt, hogy felkészüljünk a különbözeti vizsgára, ami azt hiszem augusztus 26-án volt, Csuri 23-án ment ki Svájcba, hogy elkezdje az Au-pair évet. Mit mondjak nem voltak izgalomtól mentes napok. Mert mint nálunk oly sok minden természetesen ez sem ment simán...de erről majd legközelebb.

Antal Saga folytatódik

ÉÉÉÉs Igeeeeen, eddig bírtam! Atya világ annyira izgalmas újra itt lenni. Ahogy a szünet gondolata, úgy az újrakezdésé is napok óta érlelődik. Már alig vártam, hogy végre ideüljek és írjak.

Rengeteg, rengeteg minden történt az elmúlt időszakban. Zanzásítva mesélek is majd róluk. Azért zanzásítva mert újra kezdés új szemléletet hoz magával. . Nem a stílus, sokkal inkább a tartalom változik. A csend időszakában olvastam egy meglehetősen bugyuta cikket, arról, hogy hogyan viselkedjen a nő ha nem akarja, hogy öregnek tűnjék. Tudtam, hogy hülyeség, mégis szíven ütött az egyik pont (szabadon idézem), "onnan lehet tudni, hogy öregszel, hogy állandóan a gyerekeidről és azok eredményeiről beszélsz".

Na képzelhetitek...be kell lássam bármennyire is dicsekvésre adnak okot a gyerekeim, még sem állapot, hogy jórészt _ők_ az _én_blogom főszereplői. Tényleg elgondolkoztam ezen a mondaton. És meg kellett állapítanom, hogy valóban sokat, és szívesen beszélek, mesélek róluk. És magamról? A terveimről? Nos ez lesz az alapvető változás, innentől kezdve az utódok, mint mellékszereplők lesznek jelen és a jövőben sokkal inkább arról számolok majd be, hogy én, a középkorú grafomán, hogy éli a mindennapjait.

Oké, aggodalomra azért nincs ok, nyilván nem a napi mosogatok, gályázom, etetek lesz a téma. Vannak terveim, terveink, Tomkával közösen. Bízom abban, hogy az ezekről szóló beszámolót legalább annyira szívesen kíséritek majd figyelemmel, mint amikor Csuriról vagy Bendiről anekdotázgattam.

Beköszönésnek egyelőre ennyi. Hogy tetszik az új dizájn?