Pacsi?

Ő András (és az apukája), a mi Karnisunk, az arra érdemesek Cickája. Komolyan mondom, hogy senki, de senki /még Csibe sem/ képes olyan rövid idő alatt és annyira felmérgesíteni, mint Karnis. Hihetetlenül érdes tud lenni, olyan, mint egy daróc. De szíve az van. Egy rövid ideig a főnököm is volt. Ott láttam meg igazán a morózus álarc mögött rejtőző embert. Ha csak egy levélrezdülésnyit is elkezd zörögni a haraszt máris hihetetlen pletykákat képes kreálni, amin rendkívül jókat lehet derülni. Imádja zavarba hozni az embert, emlékszem, amikor először találkoztunk és dicsértem, hogy milyen jó színe van csak ennyit válaszolt: " Nem az idén barnultam" zavaromat látva pedig jól szórakoztak rajtam Tomkával. És mindennek ellenére, ha fel is mérgesít, mégis bírom a fejét. Rengeteget buliztunk már együtt. síelni, kifejezetten szeretek vele, olyankor maga a gentlemanus. Ez az ellentmondásos pasi viszont olyan értékeket képvisel rendíthetetlenül, amelyek némelyikén manapság egy kézlegyintéssel lépnek túl a legtöbben.
András kórházba került 2 hete. Múlt vasárnap meglátogattuk. Amikor eljöttünk, Tomkával kezet fogott: Pacsi? ... ez volt az utolsó, amit beszéltünk vele. Ma itt hagyott bennünket... nagyon nagyon felmérgesített.