A régi barátságok onnan ismerszenek meg, hogy a felek félszavakból is megértik egymást. Így biztos vagyok benne, hogy Józsi már a címből tudta, hogy most mi következik. Érettségi előtt álltunk, amikor egyik délután elmeséltem neki, hogy az általam legjobban gyűlölt szó (kifejezés?) a SOHA TÖBBET.
Ennyi év elteltével is így érzem.
Peregnek a napok, amelyek látszólag olyanok mint máskor. Reggel felkelés, suli, munkahely, este haza, vacsora, alvás. De van valami, ami minden nap, minden órájában ott motoszkál a fejemben: SOHA TÖBBET.
Reggel bemegyek a takarékszövetkezetbe és máris nyelem a könnyeim. Előttem van Karnis, ahogy nyúl az előre elkészített átutalási megbízásokért és megy a takszövbe.
SOHA TÖBBET nem megy már a takszövbe.
Jövök haza, elhúzok a posta előtt és eszembe jut SOHA TÖBBET nem villantok már Karnis autójának. Főzök, és nyúlok a pzs után, eszembe jut, ahogy reggelente jött a negyedkilós, friss, ropogós kenyérrel és ha kértük, készítette nekünk a "katonákat". Imádtam náluk vacsizni. Soha nem volt extrém kaja, mindig valami finom házikolbász, házisonka, szalonna, de olyan zabálásokat rendeztünk, és olyan jó szívvel adta, ahogy senki más. SOHA TÖBBET nem csinál már falatkákat nekem és nem ül ott az asztalnál. Puszit adok Bendinek és eszembe jut, hogy Cicka, hogyan tanítgatta síelni, horgászni a gyerekeket, a mi gyerekeinket. Kemény volt velük, de amit megtanított nekik, az mindig hasznos volt. SOHA TÖBBET nem taníthatja már sem az unokáit sem az én leendő unokáimat, pedig számítottam rá.
Kétségtelen persze, hogy Karnis nem volt egy szent, de egyetlen egyszer sem jutott a héten vele kapcsolatban eszembe rossz vagy kellemetlen élmény. Egyet érzek csak, hogy valami hibádzik, eddig tudtam, hogy ha nem is találkozunk, valahol a közös egünk alatt teszi a dolgát, sőt mivel jól ismertem majdnem azt is meg tudtam mondani, hogy kb. milyen dolgát teszi éppen. És most ott, ahol az ő helye lenne a világban üresség van...nagy üresség. Egyetlen dolog zakatol bennem egyelőre csillapíthatatlanul, hogy SOHA TÖBBET, SOHA TÖBBET, SOHA TÖBBET...értitek már miért gyűlölöm annyira ezt a szót?
Ennyi év elteltével is így érzem.
Peregnek a napok, amelyek látszólag olyanok mint máskor. Reggel felkelés, suli, munkahely, este haza, vacsora, alvás. De van valami, ami minden nap, minden órájában ott motoszkál a fejemben: SOHA TÖBBET.
Reggel bemegyek a takarékszövetkezetbe és máris nyelem a könnyeim. Előttem van Karnis, ahogy nyúl az előre elkészített átutalási megbízásokért és megy a takszövbe.
SOHA TÖBBET nem megy már a takszövbe.
Jövök haza, elhúzok a posta előtt és eszembe jut SOHA TÖBBET nem villantok már Karnis autójának. Főzök, és nyúlok a pzs után, eszembe jut, ahogy reggelente jött a negyedkilós, friss, ropogós kenyérrel és ha kértük, készítette nekünk a "katonákat". Imádtam náluk vacsizni. Soha nem volt extrém kaja, mindig valami finom házikolbász, házisonka, szalonna, de olyan zabálásokat rendeztünk, és olyan jó szívvel adta, ahogy senki más. SOHA TÖBBET nem csinál már falatkákat nekem és nem ül ott az asztalnál. Puszit adok Bendinek és eszembe jut, hogy Cicka, hogyan tanítgatta síelni, horgászni a gyerekeket, a mi gyerekeinket. Kemény volt velük, de amit megtanított nekik, az mindig hasznos volt. SOHA TÖBBET nem taníthatja már sem az unokáit sem az én leendő unokáimat, pedig számítottam rá.
Kétségtelen persze, hogy Karnis nem volt egy szent, de egyetlen egyszer sem jutott a héten vele kapcsolatban eszembe rossz vagy kellemetlen élmény. Egyet érzek csak, hogy valami hibádzik, eddig tudtam, hogy ha nem is találkozunk, valahol a közös egünk alatt teszi a dolgát, sőt mivel jól ismertem majdnem azt is meg tudtam mondani, hogy kb. milyen dolgát teszi éppen. És most ott, ahol az ő helye lenne a világban üresség van...nagy üresség. Egyetlen dolog zakatol bennem egyelőre csillapíthatatlanul, hogy SOHA TÖBBET, SOHA TÖBBET, SOHA TÖBBET...értitek már miért gyűlölöm annyira ezt a szót?
1 megjegyzés:
:-( Értem. Sajnos, értem.
De hidd el, eljön majd az az idő, amikor a "soha többet" helyett az jut eszedbe, és azt mondod, hogy "emlékeztek, amikor...?"
Megjegyzés küldése