Szakdolgozat

Eljutottam abba az állapotba, amikor semminek, de tényleg semminek nem jut hely a tudatomban, csak a nem készülő szakdolgozatnak. A nap minden percében furdall a lelkiismeret, hogy nem készül az az iromány és még sem írom. Tessék engem nógatni! Ne kíméljetek! Nyugodtan vágjátok a fejemhez, hogy milyen lusta és tohonya egy dög vagyok, mert nem vagyok képes megírni, amit meg kell. Április 30-a a leadás határideje és addig még 50 - 60 oldalt kell írnom két témában. Úgy döntöttem, hogy kiveszek szabadságot másképp nem megy. De hagyjuk is nem is akarom tudni, hogy mi vár rám.

Nagy hírem van! Tegnap megérkezett a svájci fogadócsaládtól Csuri au-pair szerződése. A héten nézi meg az egyik barátom, hogy nincs-e benne lánykereskedelemről vagy valami hasonló csúnyaságokról szó. Úgyhogy ha minden igaz, most már majdnem biztos, hogy augusztus 23-tól Csibém a svájcban dolgozó au-pairek számát gyarapítja.

És a másik nagy hír, ami végképp azt mutatja, hogy visszatért közénk az a Csibe, akit az ASSIST ösztöndíj elnyerésekor megismertetek, új blogot indított. Annyira friss a dolog, hogy még nem is tudom ide linkelni az oldal címét, de én (meg talán mások is) olvastam az első bejegyzést. Még egy kicsit igazításra szorul itt-ott, de hamarosan elérhető lesz erről az oldalról is. Persze vérmes reményeket ne tápláljatok, biztos nem napi rendszerességgel fog bejegyzéseket írni, ami talán nem is lesz baj. De ha minden úgy alakul, ahogy most nagy lelkesen tervezi, akkor érdekes dolgokat lehet majd ott is olvasni. Na jó ennyit a reklámról, de anyaként ennyi ingyen reklám jár a gyerekemnek.

És most, ha megbocsájtotok visszahúzódnék a szakdolgozat parám mögé.