Utolsók

Ezt is megéltük kéremszépen. Tegnap volt ugyanis az UTOLSÓ tanítási napom az egyetemen. Hüp, hüp...tudjátok, hogy én az a ritka állatfaj vagyok, aki ezt sajnálja. Alig voltunk egy páran, de azért koccintottunk egy kölyökpezsgővel a nagy alkalomra. Kicsit megbeszélgettük a suli belső ügyeit aztán ment mindenki Isten hírével, hát ennyi volt az elménk élesítése, ez is befejeződött...egy darabig.

Viszont győőőnyörűen bekötve itthon vannak a szakdolgozataim. Tudjátok, amikor még eszem ágában sem volt a felsőoktatásban résztvenni, akkor ennek egyik oka az volt, hogy nem akartam szakdolgozatot írni, kettőt meg pláne nem. És tessék most itt vannak készen, szépen...jó érzés. És csendesen jegyzem meg, hogy még élveztem is az írást. (kép fent)

Aztán volt ma is egy UTOLSÓ alkalom. Ma volt ugyanis Csuri UTOLSÓ szülői értekezlete. Gondoltam elmegyek, mégiscsak az UTOLSÓ. Nem bántam meg, Gábor bá' rendkívül rutinosan, fél hattól hatig le is zavarta az egészet. Hála az égnek nem engedett teret az okosabbnál okosabb szülői kérdéseknek...bár egyszer majdnem kicsúszott a kezéből az irányítás, amikor az egyik anyuka először azután érdeklődött, hogy a ballagás után mennyit kell várni a gyerekekre, mert ők biza elmennének családi körben vacsizni...gondoltam magamban, más biztos nem, úgyhogy csak érdeklődjön bőszen. Majd amikor megnyugtatták, hogy fél óránál nem fog tovább tartani, akkor az kezdte el igen-igen érdekelni, hogy hány osztály ballag. És bizony itt majdnem elvesztettük őt, mert nem nagyon akaródzott neki megérteni, hogy kettő osztály, az két osztály és nem hat. Végül aztán hamar lerendezte a többi szülő szegény értetlenkedőt.

Persze Bendinek is volt szülői, de oda valahogy nem akaródzott elmennem. Alig pár perce felhívtam egy-két rendes anyukát, akik eljárnak rendszeresen szülőire, de ők sem voltak, így nem jutottam infóhoz, de amit kell azt majd megtudom időben. Azt meg, hogy rengetegen állnak bukásra, rengeteg a hiányzás, a magatartásuk borzalmas, mindenki panaszkodik rájuk, nem tanulnak, nem dolgoznak, nem, nem, nem, nem, nem....ezt én sem hallgatom végig, úgysem történik semmi, majd valahogy kiböjtöljük ezt a két (vagy három évet, hogy mennyi lesz majd az évvégi biziből kiderül :) ).

Szóval UTOLSÓk, mostanában sok UTOLSÓ van/lesz. Jövő héten lesz Csuri UTOLSÓ tanítási napja. Aztán hamarosan lesz nekem az UTOLSÓ vizsgám...aztán talán más UTOLSÓ nem is lesz, de ez nem elég? Ettől is meglehetősen nosztalgikus hangulatba kerülök.