Főzőcske

A hétvégén konyhaszolgálaton voltam. Annyira, de annyira untam már a végén. Komolyan mondom nem tudom, hogyan kéne ezt megoldani. Ha valakinek van ötlete, az mondja meg nekem hogyan osszam be az időmet, hogy ne kelljen az egész hétvégémet a konyhában töltenem. paraméterek:

- 4 fős család, két kamasszal

- az egyik mennyiséget eszik

- a másik minőséget

- apuka magyarost

- anyukának egyre megy

- hétközben reggel 7-től este 7-ig házon kívül vagyok

- mivel hétközben hajnalban kelek, így hétvégén 8 előtt szóba sem jöhet a felkelés

Várom az ötleteket!

A héten szerdán csajos "bulin" voltam. Hogy jön ez ide? Mindjárt kiderül. Szóval találkoztam két nyolcadikos osztálytársammal, jó, az egyik nem volt az osztálytársam "csak" az évfolyamtársam, de nagy barátnők voltunk, és a történet szempontjából ez most lényegtelen.

Ancsa, Velencében él, nem, nem Velencén, hanem A KLASSZIKUS olasz Velencében. Ezen, és azon, hogy három gyerek után is bombázóan néz ki még csak-csak túltettem volna magam, de képzeljétek, mindezek mellet még imád főzni is. Olyannyira, hogy Velencében nyitottak egy éttermet, ahol ő főzőcskézik. Nekünk is olyan háromfogásos olasz kaját rittyentett, hogy azóta sem tudok az emlékével betelni. De mondom a legsokkolóbb az volt, hogy halálosan élvezi ezt a főzőcskézést. Azt mesélte, hogy ha ismerős megy be az éttermükbe, akkor az sosem az étlapról rendel, hanem ő kreál neki valamit. Komolyan annyira irigyeltem, hogy így élvezi ezt a dolgot.

Aztán hazajöttem és most a hétvégén én is belecsaptam a lecsóba 5 vagy 6 féle kaját csináltam, annak reményében, hogy majd a szabad szellemi alkotás heve engem is megcsap és úgy, de úgy fogom élvezni...na hát ez annyira nem jött be.

Viszont kipróbáltam Moni receptjét. Van egy kedvenc kajám Írországban, egy pikáns sült csirkeszárny. Olyan, de olyan nyami finom. És Moni küldött hozzá szószt, hogy itthon is eltudjam készíteni. Na gondoltam, ha már így bahavazódtunk neki esek és kipróbálom. Hát nem mondom, hogy elsőre tökéletes lett, de erőteljesen megközelítette azt. Egy kicsit sok szárnyat akartam egy kicsit kicsi tepsiben megsütni, ezért nem mindegyik lett kellőképpen piros, viszont ízre fannnntasztikus lett és még maradt is szósz. Finom héjában sült krumplit csináltam hozzá. Na ezt szeretem csinálni, mert gyors és baromi finom.

Szóval megmosom a krumlikat. Kettévágom (hosszában) és megforgatom valami éppen itthon lévő fűszerben, ha sós, akkor nem teszek hozzá sót, ha páchoz való, akkor teszek egy kis sót is bele. Aztán sütő papír a tepsibe, sütőpapír tetejét megvajazom (így szép színe lesz a krumliknak), krumplik lefelé fordítva bele és irány a sütő 1/2- 3/4 óra kb, de azt úgyis látjátok.

És ha már ennyire főzőcskézünk, akkor leírom a Gordon Ramsay féle pogi receptjét, amivel adós vagyok még. Próbáljátok ki, tuti siker.

tehát 35 db-hoz (szerintem ennyi nem jön ki belőle)

- 85 g vaj

- 100 g sima liszt

- csipetnyi só (szerintem jó nagy csipetnyi, a pogi sósan jó)

- 3 felvert tojás

- 100 g finomra vágott pármai sonka (én a mi házi sonkánkat használtam és legközelebb ledarálom, vagy aprítón átküldöm)

- 4-5 vékony laskára vágott zsályalevél

- 40 g finomra reszelt parmezán ( na ez szuper pont ilyen kiszerelés kapható a Corában)

A vajat 2.2 dl vízzel vastagfalú nyeles lábosba tesszük. Alacsony lángon felolvasztjuk a vajat majd nagy lángon felforraljuk. Közben a lisztet és a sót tálba szitáljuk. Amint a vajas víz felforr a lábosba öntjük a lisztet és folyamatosan, gyorsan addig keverjük, amíg a tészta össze nem áll és el nem válik az edény falától. (Amikor én csináltam erre nagyon kíváncsi voltam, hogy ebből a kulimászból, hogy lesz tészta, és képzeljétek TÉNYLEG lesz belőle) A tésztát tálra terítve hagyjuk kihűlni. (én egy üvegtál belsejére simítottam rá, hogy gyorsabban kihűljön). Ezután fokozatosan hozzákeverjük a tojást (ez is egy érdekes és vicces rész, először csak csúszik össze vissza a tojás meg a tészta, de egyszercsak elkezdi fellazítani), addig keverjük, amíg puha fényes és sima tésztát nem kapunk (még enyhén lágynak kell lennie, hiszen habzsákból kell kinyomnunk). Hozzákeverjük a sonkát, a sajtot és a zsályát és elkeverjük. Nagyobb lapos tepsit kivajazunk. A tésztát 1- 1,5 cm sima idomcsővel ellátott habzsákba töltjük, és 3-4 cm átmérőjű karikákat nyomunk a tepsire. 20-25 percig sütjük, míg a puffancsok aranybarna színt nem kapnak és meg nem emelkednek. Azonnal tálaljuk, vagy alacsony hőmérsékletű sütőben melegen tartjuk. (megsúgom hidegen is isteni volt.)

Sok sikert mindenkinek. Majd meséljétek el, kinek, hogy sikerült.

Na tessék nem elég, hogy a hétvégét a konyhában töltöttem, de még a bejegyzés is a főzésről szólt. Nem hiszem el éééén receptet írok a blogomba.... hát hova lesz ez a világ???