Az egyetlen, amit kiemelnék az elmúlt napok eseményeiből, ami ismét elgondolkoztatott az a címben szereplő mondattal kezdődött. Arra, hogy hol, milyen kontextusban hangzott el nem térnék ki, gyanítom erőteljes sztereotip hozzáállást váltana ki sokakból (sajnos belőlem is, de igyekszem, igyekszem :))). Szóval valahogy így hangzott a párbeszéd felnőtt, meglett férfiak szájából:
- Te, ez az október 23-a nemzetközi ünnep?
- Nem, azt hiszem nem... bááár... a híradóban egy csomó külföldi ország foglalkozott vele...hát lehet.
- Ja, még az izlandi prérikutyák is egy perces néma megállással ünnepeltek.
- A fene se tudja, annyi mindent kitalálnak, amióta ez az EU van. Itt van ez a Mindenszentek... ez is csak egy pár éve van....nem tudom én ezt már követni.
Szerintem komment nélkül is megállná a helyét, de nem állom meg, hogy le ne jegyezzem, ami erről eszembe jutott. Hihetetlen módon lebutították ezt a népet. Korábban az ilyen párbeszédek kirívó, kivételeknek számítottak, sajnos ma szinte mindennaposak. Nem csak a kamaszkorosztályban, hanem a fiatal felnőttek között is. Semmire nincs pénz, színházjegy egy 4 fős családnak? Alaphangon 5-6 ezer forint. Könyv? 2 500- 3 ezernél kezdődik. Mozi? 4-5 ezer, de az esetek többségében kidobott pénz, hasonló színvonalú filmeket láthatunk, mint a TV-ben. Napi, vagy heti lapok előfizetése? Egyrészt súlyos ezrek, másrészt a teljes képhez, az ismert rendeződések miatt többféle megvásárlása javasolt. TV? Kell részleteznem, Balázs és Mónika Show szintű műsorokkal? Persze akadnak jó, nézhető és tartalmas műsorok... 23:00 és későbbi kezdési időpontokkal. A könyvtári beiratkozás sem két fillér , nekem a diákommal azt hiszem 2 300 ,- Ft körül van, anélkül a duplája, ha jól tudom. És ez csak az egyik, az anyagi oldala az éremnek. A másik az idő kérdése. Mondhatjuk ugyebár, hogy na ja de mennyi minden elérhető online stb. stb. Anélkül, hogy felmentést adnék, bár azt hiszem akár meg is adhatjuk, kérdem én, aki reggel ötkor kel és este hétre ér haza az:
1. üljön oda, abszolút antiszociális módon a gép elé olvasgatni?
2. örül, hogy azon a bizonyos helyen lyuk van nekije, nem hogy olyasmiket olvasson, ami gondolatébresztő lehet.
Szóval a folyamat önmagát generálja és ijesztő mértéket kezd ölteni.
Saját magamon tapasztalom, hozzá teszem, nem tartom magam különösebben műveltnek... sőőt, lenne mit pótolni bőven, de talán elmondhatom magamról, hogy fenti párbeszéd sem indult volna ki tőlem. Amikor azonban az egyik tanárom azt a feladatot adta, hogy aznap, amikor reggel 5-kor keltem este 10-kor hallgassam meg a Kossuth rádió bocs' MR1 Krónika című műsorát vagy kelljek fel a négynapos ünnep első napján, ugyanezen okból kifolyólag reggel 1/2 7-kor... hát hevesen tiltakoztam. Nem maradtam fenn és nem keltem fel, mert ki voltam purcanva. És egyre nehezebben szakítok időt "csakúgy" olvasni. Ha Melinda barátném áldásos tevékenysége folytán eljutok színházba az:
1. kizárólag hétköznap lehetséges
2. 1 csekk befizetése tolódik.
Hát így megy ez mostanában. Egyre nehezebb nem sodortatni magamat kényelmesen az árral. Ezért van az egyetem, ezért az angol tanulás.
De mi lesz velünk, ha csak ennyire telik tőlünk? Az, ami most van, tehetnek velünk bármit, mert ha eljut hozzánk egy információ, annak jelen esetben két következménye lehet:
1. az egyszerűen gondolkodó ember benyalja, amit mondanak neki
2. a még egyszerűbben gondolkodó meg hőbörög, mert azt úgy kell a hatalmon lévőkkel szemben, nem?
De ki lesz, aki visszakérdez? És mit ér el a kérdéseivel? Úgy érzem, nagyon, nagyon hiányoznak ebből az országból, az értelmesen kérdezők és az érdek nélkül elmagyarázó emberek. Magunkra maradtunk, védtelenül a szóforgatókkal szemben. Ez az egyik dolog, amiből érzem, nem leszek fiatalabb, nincsenek már ilyen irányú illúzióim, sem lendületem. Korábban lelkesen megpróbáltam volna tenni valamit, bármit, ma már ha tehetem a kisebb ellenállás irányába mozdulok vagy csendes szemlélője, és ha érintve vagyok elszenvedője vagyok az eseményeknek... Tudom, hogy nem jó ez így még sincs energiám tenni ellene... túlságosan lekötnek a mindennapi gondok...megyek, veszek lottót, hátha nyerek... és aztán, jaj lesz nektek politikusok, ha egyszer egy vízöntő beindul... :))).
4 megjegyzés:
Szia!
Nem bírtam ki és üzentem Edinának.
Remélem olvassa majd és elgondolkodik.
Kedves Erika!
Ez az utolsó ide írt bejegyzésem!Nem akarom felvenni a 'kesztyűt' abban, hogy hülyeségekről vitatkozzam. Azért ide írok, mivel Enikő oldalára nem kívánom ezeket leírni, mivel igen sok 'tanítványom' olvassa az oldalt. Nem kívánom Őket is bevonni ebbe a dologba.
Úgy látom, hogy egy-két ember lelkivilágába igencsak 'belegázoltam', pedig nem nekik szántam a bejegyzést!!!!!!!!!!!!!!! Nem is ismerem ŐKET!!!
Így a véleményük sem igazán érdekel. Tanácsom az, hogy olvassa el a legelső bejegyzésem!!!!!! Aztán gondolkodjon el azon, hogy mit írtam, de főleg azon, hogy mit kritizáltam!!!!!!!!!!!!
Más: gőg??? és az enyém?:)) Hát, sok mindent kaptam már életemben :)) Ezt még nem!! Nem hiszem, hogy én lennék gőgös!!! De azért köszönöm:)))
E.
Kedves Edina!
Sajnos sikerült valahogy eltüntetnem a megjegyzésedet. Remélem valahonnan előkerül még. Nem tudom, hogy visszalátogatsz-e még ide, hogy elolvasd a válaszomat, de úgy érzem, hogy válaszolnom kell. Valójában csupán egyetlen dologra szerettem volna reflektálni. A "gőg" megjegyzést általában magunkra felnőttekre értettem. Nem tagadom, bejegyzése(i)d bennem is keltett némi indulatot és valószínűleg saját nézetemet tévedhetetlennek tartva válaszoltam is volna rá, de nem bánom, hogy nem tettem, mert így teret kaptak a fiatalok, akik lássuk be nálunk felnőtteknél sokkal kulturáltabban intézték el a dolgot. Sajnos, ha nyilvánosság előtt írunk valamit, ott számolnunk kell azzal, hogy lesznek, akik nem értenek velünk egyet és bizony olykor - olykor a sem a stílus sem hangnem nem a megfelelő. Tényleg sajnálom, hogy idáig fajultak a dolgok. Biztosíthatlak, senki részéről nem a megbántás volt a cél. Szolgáljon mindannyiunk számára örök tanulságként e rövid pengeváltás. Érdemeid elismerése mellett továbbra is tisztelettel: Erika
szerintem sokminden múlik a tanár-diák kapcsolaton, ha mindkettő értelmes és a legtöbbet akarja adni, csodák születhetnek, de bármelyik érdektelensége esetén a kudarc garancia (valószínű erre célzott Balázs is). ha valakinek az életében csak kudarcok vannak, akkor igen nagy a statisztikai valószínűsége, hogy nem minden tanárja/diákja hibás, hanem.... Csuri már bebizonyította, hogy ő képes csodát tenni....
Megjegyzés küldése