Elmentünk, ott voltunk és, és, és, maga volt a borzalom. Legalábbis számunkra tisztes vidéki emberek számára. Kezdem az elején. Itthon alaposan felkészültünk a nagy napra. Éppen csak nem rittyentettünk magunkra ünneplőt, de pl. a tölthető elemeket feltöltöttük, a fényképezőgépet beizzítottuk, a blog vezetés ugyanis kötelezettségekkel jár és én szerettem volna képeket mutatni nektek.
Már az is feltűnhetett volna, hogy az 56-ok terén a parkoló dugig volt. Nem mondom Leányfalun is hozzá vagyunk szokva efféle látványhoz nyárvíz idején egy kánikulai napon, de ott és akkor nem értettük mi végre ez a rengeteg autó. Aztán megtudtuk. Közeledve a tett színhelyéhez az emberáradat csak egyre nőtt. Kirakodó vásár az út mindkét oldalán (megjegyzem ugyanazokkal, akik Kapolcson vannak lent nyáron). Tyúklépésben lehetett csak araszolni előre. Néha, néha feltűnt egy-egy bódé, ahonnan kikandikált egy-egy rúd szalámi, egy méretes sonka, de megfelelő agresszió hiányában 2 m-nél közelebb férkőznünk egyikhez sem sikerült. Időnként kivillant itt-ott egy-egy ártábla, azokat látva már nem is akartunk a pult közelébe kerülni. Csak a példa kedvéért 5 500,- Ft-ért árulták a húsos szalonna kilóját. A mangalica zsír 1 800,-Ft volt stb. stb.
Persze voltunk olyan elvetemültek, hogy sültkolbász nélkül nem szerettünk volna távozni, ezért türelemmel jól felvértezve beálltunk egy anakondányi sorba, aminek a végén kolbászonként megszabadítottak minket 1 500,- Ft-tól, egy adag (10 db) fűszeres krumpliért 500,- Ft-tól. Na jó rendben, a kolbász, a krumpli és a kenyérbuci nagyon finom volt, na de mégis majd 6 000,- Ft egy állva, műanyageszközökkel elfogyasztott semmiségért???? Jó, rendben nem fogtak fegyvert a fejünkhöz, elismerem, önként választottuk a pénzkidobásnak ezt a formáját.
Mi úgy képzeltük el, hogy a kiállítókkal kóstolgatás közben kedélyesen elbeszélgetünk, megosztjuk a tapasztalatokat, lelkesedünk egyet közösen, majd vásárolunk ebből is abból is egy keveset. Mint fentebb olvashatjátok, messze nem így történt. Így, alig két óra elteltével fővesztve menekültünk megfogadva, hogy ide soha többé nem jövünk, mert semmi értelme. Aki nem hiszi járjon utána, de aztán ne reklamáljon, hogy mi nem szóltunk.
Már az is feltűnhetett volna, hogy az 56-ok terén a parkoló dugig volt. Nem mondom Leányfalun is hozzá vagyunk szokva efféle látványhoz nyárvíz idején egy kánikulai napon, de ott és akkor nem értettük mi végre ez a rengeteg autó. Aztán megtudtuk. Közeledve a tett színhelyéhez az emberáradat csak egyre nőtt. Kirakodó vásár az út mindkét oldalán (megjegyzem ugyanazokkal, akik Kapolcson vannak lent nyáron). Tyúklépésben lehetett csak araszolni előre. Néha, néha feltűnt egy-egy bódé, ahonnan kikandikált egy-egy rúd szalámi, egy méretes sonka, de megfelelő agresszió hiányában 2 m-nél közelebb férkőznünk egyikhez sem sikerült. Időnként kivillant itt-ott egy-egy ártábla, azokat látva már nem is akartunk a pult közelébe kerülni. Csak a példa kedvéért 5 500,- Ft-ért árulták a húsos szalonna kilóját. A mangalica zsír 1 800,-Ft volt stb. stb.
Persze voltunk olyan elvetemültek, hogy sültkolbász nélkül nem szerettünk volna távozni, ezért türelemmel jól felvértezve beálltunk egy anakondányi sorba, aminek a végén kolbászonként megszabadítottak minket 1 500,- Ft-tól, egy adag (10 db) fűszeres krumpliért 500,- Ft-tól. Na jó rendben, a kolbász, a krumpli és a kenyérbuci nagyon finom volt, na de mégis majd 6 000,- Ft egy állva, műanyageszközökkel elfogyasztott semmiségért???? Jó, rendben nem fogtak fegyvert a fejünkhöz, elismerem, önként választottuk a pénzkidobásnak ezt a formáját.
Mi úgy képzeltük el, hogy a kiállítókkal kóstolgatás közben kedélyesen elbeszélgetünk, megosztjuk a tapasztalatokat, lelkesedünk egyet közösen, majd vásárolunk ebből is abból is egy keveset. Mint fentebb olvashatjátok, messze nem így történt. Így, alig két óra elteltével fővesztve menekültünk megfogadva, hogy ide soha többé nem jövünk, mert semmi értelme. Aki nem hiszi járjon utána, de aztán ne reklamáljon, hogy mi nem szóltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése