Hírek röviden

ASSISTOSOK FIGYELEM!
Az ASSIST-tal kapcsolatos hasznos információk a blog első felében találhatók, leginkább a 2008 július és szeptember vége közötti részen. 2008 szeptemberétől a bejegyzésekben arról olvashattok, hogyan éltük meg/át azt az évet, amit Csuri Amerikában töltött.






2009. augusztus 9., vasárnap

Balaton huszonévesekkel

Ez is elmúlt, ismét itt vagyok. Igaz, először szétnéztem és elintéztem a sürgős teendőket a három napig Melinda barátném gondjaira bízott farmomon. Jelentem minden rendben. Az állatállomány szépen gyarapszik, és egy rakat kitüntető szalag tulajdonosa lettem, mialatt távol voltam.
Jaj nagyon jó volt ez a három nap, bár a bőrömnek nem tett annyira jót. Tekintve, hogy az elmúlt 3 napban nem aludtam összesen 8 órát így most úgy nézek ki, mint a saját nagyanyám. Hiába negyven felett tényleg a legjobb bőrkarbantartó az alvás.
Végül Csibe nem jött velünk. Amikor meghallotta, hogy ez kettőnknek kb. mennyibe fog kerülni, inkább lemondott róla, mert még ki kell fizetni az amerikai telefon számláját. (igen, még mindig fizetjük, egy remekül kiválasztott konstrukciónak köszönhetően). Szóval végül egyedül mentem az egyetemi csoporttársakkal.
Pénteken az indulás egy kicsit csúszott, volt vagy 11 óra mire a budaörsi benzinkúttól elindultunk. Kb. 1-re értünk le és akkor vettük a nyakunkba a partot. Mindenhova becsöngettünk, ahol CIMMER FERIT hirdettek. A feladat: szállás foglalás 6 főre 2 éjszakára és 4 főre egy éjszakára. A legtöbb helyen elutasító választ kaptunk. Egy idő után már tudtuk, hogy a kérdések sora: "Hány főre?, Hány éjszakára?" és általában ennél a második kérdésre adott válaszunknál találtattunk könnyűnek. Ugyanis nem nagyon akaródzott senkinek 2 éjszakára kiadni szobát. Az árak 4 500,- Ft és 11 000,- Ft/fő/ éjszaka között mozogtak. Igaz, a 4 500,- Ft-s néniből csak nagy nehézségek árán sikerült kiszedni, hogy mennyiért adja ki a szobát. Aztán volt egy ajánlatunk 40 000,-/ház/éj. Na azt netudjátok meg, milyen ház volt. A ház tetőterében volt a 28 négyzetméteres lakás, olyan ágyakkal a tető alatt, hogy én a súlyom (értsd vastagságom), Heni a magassága miatt nem fért volna el rajta. Amikor udvariasan lemondtunk a bérlet lehetőségéről, még a csaj érdeklődött, hogy mi a gond? Mondtuk, hogy nálunk a ház nem a tetőteret jelenti és 6 felnőttről van szó, akik a megtekintett ágyat maximum nézhetik, de aludni semmiképpen nem tudnak rajta. Ehhez képest viszont a 40 ezer forintot némileg sokalljuk. A hölgy bájosan megnyugtatott, hogy bizony ennyiért jobbat nem kapunk és mivel hamarosan itt van a délutáni turnus lassan nem hogy ilyen szállást, de semmilyent nem fogunk találni. Mi azonban született optimisták vagyunk és nem adtuk fel. Végül igazunk lett hatalmas szerencsével 36 ezer forint/ éj áráért egy egész, két szintes apartmant találtunk (honlap itt), igaz kb. 15 peres sétaútra a parttól és 20-25 perces sétára a belső korzótól, de szuper szállás volt, medencével az udvarban.
Egy pár kép a házról:



Ezeket a távokat a három nap alatt többször megtettük, úgyhogy elmondhatom, hogy ennyit az idén még nem gyalogoltam, mint ezen a hétvégén. Szombat reggelre ki is alakult a masszív izomlázam, aminek következtében alig tudtam levánszorogni a galériáról. Péntek este a ház medencéjében pacsákoltunk, aztán nagy dumaparti következett. Nem fogjátok elhinni éjjel 1/4 1-kor kezdtünk el készülődni, hogy bemegyünk a központba bulizni. Ééééén, aki télen a tyúkokkal fekszem, máskor ilyenkor már 3 REM fázison túl vagyok éjjel negyed egykor sminkeltem és öltöztem, hogy akkor most gyerünk a buli. Bevallom nem kellett volna nagy előkészületeket tenni, mert, az amit bent találtunk, a legenyhébb kifejezéssel sem az volt, amire számítottam. Igaziból nem is tudom mire számítottam. Átlag életkor 18 év, azért ilyen magas, mert rontotta az átlagot egy két velem egykorú, akik rendkívül igykeztek fele annyi idősnek kinézni, mint valójában. Kívülről nézve az egész olybá tűnt, mint egy nagy embervásár, ahol mindenki magát igyekszik valahogy eladni. Nekem megdöbbentő volt, és őszintén mondom, nem is volt kedvem még érintőlegesen sem résztvenni ebben. Így mi Livivel szépen hazasétáltunk és hajnali 4-ig!!!!!! dumáltunk még. A többiek maradtak, ami azért volt jó, mert másnap jó kis élménybeszámolót tartottak, már amikor magukhoz tértek és visszanyerték emberi formájukat. A szombat szokásos strandolással telt (persze engem némileg frusztrált, hogy fürdőruhára kell vetkőzni, de azért igyekeztem ezen túltenni magam) isteni hekket ettünk egy nagydumás pincérsrác kiszolgálásában. Gondoltam is, hogy na itt majd jól átvernek, de a számla teljesen szolid volt. Este aztán újabb dumaparti frissen pattogatott popcorn mellett néha nagyon komoly dolgokról, melyeket néha könnyfakasztó röhögést eredményező bemutató kísért. Majd az előző napból tanulva mi Livivel maradtunk a lányok mentek így ma reggel újabb remek történetekkel szórakoztattak bennünket a csajok a reggeli mellett. Mindent összevetve remek volt ez a három vagy inkább két és fél nap. Érdekes, hogy sose érzem magam húszévesnek, ha a csajokkal vagyok, de nem is érzem azt a sok-sok évet, amennyivel idősebb vagyok náluk. Természetesen vannak közöttünk különbségek, hogy ne menjek túl messzire a szórakozási szokásaink igencsak eltérnek, de ez természetes, ennyi idősen én is azokat a dolgokat szerettem, amit most ők. De alapvetően egy voltam közülük. Olyan beszélgetések hangzottak el a nyár esti éjszakában, amelyek egyrészt közelebb hoztak minket egymáshoz, másrészt nagyon tanulságosak voltak számomra is. Mindig tanulok tőlük. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ebben az időszakban sodorta mellém ezeket a csajokat, amikor a saját gyerekeimhez való viszonyomban tudom kamatoztatni, azokat a dolgokat, amit tőlük tanulok. ( speed, kokó, joint megfelelő használata, wishkey-gyömbér fogyasztása stb :))), na jó vicc volt). A lényeg, hogy eldöntöttük, jövőre a diplomaosztót megünneplendő elutazunk közösen egy hétre egy kicsit messzebbre. Már alig várom...

5 megjegyzés:

kisrumpf írta...

A Cimmer Feris kalandok olvastán elnyílt a szemem, nem tudom, emlékszel-e még az ír szállásokra... ahol nincs pofavágás, ha "csak" egy éjszakára akartok megszállni, akárhányan. Örülnek, ha betérsz. Főleg mostanság! A szállodások már leültek válságstábolni, mert nincs vendég, mennek tönkre.

Nem értem, mitől vannak a balatoni szállásadók így elszállva maguktól? Még Sopronban sem volt gond, hogy "csak" egy éjszaka... az agyam eldobom...

Unknown írta...

Sztem attól vannak elszállva, hogy az a sok nép, aki eddig külföldre rohangált, az most mind a balcsira megy, mert annyira válság van.
Jóval nagyobb a forgalmuk, mint egy-két éve, és tudják, hogy lesz vendég.
M.

Erika Antal írta...

Még hogy emlékszem-e? Persze!!!. Egyébként tényleg horror volt a szállásadók stílusa. Én mondtam is a csajoknak, hogy vegyük ki az apartmant és menjünk tovább szállást keresni csak úgy, mert annyira "szórakoztató".

kisrumpf írta...

Ez azt eredményezi, hogy széééles ívben elkerülöm a Balatont, s majd Erika ajánl egy kellemes helyet vidéken, ahová vihetem a pénzem, ugye? :-) A zannyuk mindenit.

Erika Antal írta...

Igaz, igaz, Siófokot mindenféleképpen elkerülném.Nincs ott semmi ami számunkra érdekes lenne.