Szalagavató..... hol van az még?

Aha, épelméjű ember így gondolkozik, hogy hol van az még. Természetesen nem ez a helyzet nálunk. Annyira, de annyira, de annyira rózsaszín volt ma a Csibém, hogy az már követhetetlen. Az történt ugyanis, hogy, most, hogy már tuti végzős lesz ( nem tudom, hogy egyáltalán hogy fordult meg a fejében, hogy megbukik), elmentek még jó időben a szalagavatóra ruhát foglalni. Csak jelezném, hogy a szalagavató legjobb esetben is 2010 januárjában lesz, úgyhogy meglehetősen IDŐBEN láttak hozzá a ruha keresésnek. Már amikor tegnap hallottam a tervet, akkor vert a víz. Édes istenem, gondoltam nem volt elég tavaly végig csinálni ezt a végzős mizériát, most jön az itthoni kanyar. Mennyire szerencsés vagyok, hogy az ilyesmire "alig" adó lánygyermekemmel kétszer is megélhetem ezt az élményt... mármint a ruhakeresés felmagasztosító élményét. Most azonban megúsztam csak annyival, hogy immáron negyedik órája hallgatom a lelkendezését, hogy őőőő és csakis őőő találta meg a világ, de legalábbis a Budapesten található szalagavató ruhák legszebbikét.

/klikk a képre és jó nagyban is látható/

tényleg szép
(ha valaki hiányolná a képről Csibe fejét, azoknak elárulom, hogy szigorúan megtiltotta, hogy olyan képet tegyek fel, amin a "rémes" frizurája is látszik)

De mindezt nem csak egyszerű lelkesedés kíséri, nem hanem 80 decibeles fejhangú visítás. Komolyan csak egy valami vigasztal, hogy alapvetően Dr. Szöszi is visongott a barátnőivel oszt mi lett belőle. Így látok még némi esélyt, hogy az én okos Csibém nem kallódik el a divatvilág csábító útvesztőjében. Amíg Csibikém látszólag épül le, addig Bendikém csendesen meghúzódik valamelyik szobában és azt hiszem az ötödik Harry Potter kötetet falja. Na mit szóltok? Az én Bendikém olvas, igaz, a múltkor kicsit megrémült, amikor Csibe közölte vele, hogy az elmúlt három hétben közel 2 000 oldalt olvasott el. Öt egész percre félre is tette a könyvet, de aztán győzött a kíváncsisága. Ráadásul azt is hallottam, hogy nem elég, hogy olvas, de még komoly agitációs propagandát (röviden agitprop. az idősebbeknek ismerős lesz a kifejezés) folytat a focicsapatban, annak érdekében, hogy a többiek is kezdjék el ezt a korábban vér cikinek tartott tevékenységet.
És még mindig nincs vége. Ma hazakerültek Bendi tankönyvei és mi történt? Olyan, ami utoljára talán általános iskola első osztályában, belenézett a könyvekbe. Csak lestem, de szólvátenni nem mertem. Ugyanakkor a tudatom mélyén bújkált egy halvány gondolat, hogy jól az eszembe kéne vésnem ezt a jelenetet , mert ilyet a következő 10 hónap alatt nem nagyon fogok látni.
Már csak négyet alszunk és kezdődik a suli... jaj, jaj, jaj szegény fejemnek, milyen év vár rám...