Mivel csibém érdeklődött hát írok. Azt hiszem most az egyszer nem lesz gond a bejegyzés hosszával. A szilveszter a tervezett nyugiban telt. Csuri jelenlegi host családjától, óránként, két óránként jöttek a jelentések, hogy éppen hol jár Csibe, így bevallom már nem izgultam annyira nagyobbik csemetémért. Bár olvasva a kinti időjárás jelentést és elnézegetve a Time Squaren lévő web camera képeit, nem is azért aggódtam, hogy baja lesz-e, hanem hogy nem fog-e megfagyni. Mint a bejegyzéséből láthatjátok a közelében volt ugyan, de túlélte és remek élménnyel lett gazdagabb.
Mi 11 órakkor már megfontolás tárgyává tettük a lefekvés lehetőségét, végül úgy döntöttünk, ha már eddig kibirtuk, nem futamodunk meg. De Monka 1/4 1-kor küldött sms-t már nem hallottam.
Szóval az év első napjaiban botrányos henyélést rendeztünk, úgy családilag együttesen. Általában 10 előtt fel sem ébredtünk. Bendi még ennél is tovább bírta, le sem írom meddig volt képes aludni. Az idejét nem tudom megmondani mikor aludtunk ilyen sokáig. De ez még nem minden. Tehát ébredés ilyen szemérmetlenül későn, majd felkeltem...reggelit készíteni, amivel aztán szépen visszalavíroztam az ágyba. Nem kis teljesítmény ám egy teli teásbögrét úgy bejuttatni az ágyba, hogy se a vajas kalács se az ágynemű ne ázzon el. Jelentem nekem minden "reggel" sikerült. Majd TV. nézés közben megreggeliztem, ezt követően pedig körbe vettem magam a töri tételekkel és délután kettőig el sem hagytam tollas rezidenciámat. Addigra már Tomka befűtött és meleg volt a lakásban. A nap hátralevő részében csak egy-egy házi munkára voltam kapható. Ergo ez a két hét a tömény kikapcsolódás ideje volt.
Másodikán beszéltünk Csibével, elmesélte a szilveszterüket, szót ejtettünk egy-két közeli tervéről, vizsgájáról aztán játszottunk egy honfoglalót. Mostanában rászoktunk, hogy ha ráér honfoglalózunk egyet ilyenkor igen jól szórakozunk, ha elvernek minket (annak ellenére, hogy segítjük egymást) azért, ha meg mi verünk ronggyá valakit, azért. Akárhogy is mindig nagy röhögés van ilyenkor.
Harmadikán ismét egy 50. szülinapra voltunk hivatalosak. Elmentünk, jól éreztük magunkat aztán bújtunk vissza a barlangunkba.
Ma pedig már a nap jó része sopánkodással telt, hogy holnaptól indul az élet. Brrrr nem is akarok a következő három napra gondolni. Szeretném, ha sikerülnének a vizsgáim, hogy ezt a félévet is letudhassam.
Mi 11 órakkor már megfontolás tárgyává tettük a lefekvés lehetőségét, végül úgy döntöttünk, ha már eddig kibirtuk, nem futamodunk meg. De Monka 1/4 1-kor küldött sms-t már nem hallottam.
Szóval az év első napjaiban botrányos henyélést rendeztünk, úgy családilag együttesen. Általában 10 előtt fel sem ébredtünk. Bendi még ennél is tovább bírta, le sem írom meddig volt képes aludni. Az idejét nem tudom megmondani mikor aludtunk ilyen sokáig. De ez még nem minden. Tehát ébredés ilyen szemérmetlenül későn, majd felkeltem...reggelit készíteni, amivel aztán szépen visszalavíroztam az ágyba. Nem kis teljesítmény ám egy teli teásbögrét úgy bejuttatni az ágyba, hogy se a vajas kalács se az ágynemű ne ázzon el. Jelentem nekem minden "reggel" sikerült. Majd TV. nézés közben megreggeliztem, ezt követően pedig körbe vettem magam a töri tételekkel és délután kettőig el sem hagytam tollas rezidenciámat. Addigra már Tomka befűtött és meleg volt a lakásban. A nap hátralevő részében csak egy-egy házi munkára voltam kapható. Ergo ez a két hét a tömény kikapcsolódás ideje volt.
Másodikán beszéltünk Csibével, elmesélte a szilveszterüket, szót ejtettünk egy-két közeli tervéről, vizsgájáról aztán játszottunk egy honfoglalót. Mostanában rászoktunk, hogy ha ráér honfoglalózunk egyet ilyenkor igen jól szórakozunk, ha elvernek minket (annak ellenére, hogy segítjük egymást) azért, ha meg mi verünk ronggyá valakit, azért. Akárhogy is mindig nagy röhögés van ilyenkor.
Harmadikán ismét egy 50. szülinapra voltunk hivatalosak. Elmentünk, jól éreztük magunkat aztán bújtunk vissza a barlangunkba.
Ma pedig már a nap jó része sopánkodással telt, hogy holnaptól indul az élet. Brrrr nem is akarok a következő három napra gondolni. Szeretném, ha sikerülnének a vizsgáim, hogy ezt a félévet is letudhassam.
2 megjegyzés:
Kalappal a vizsgákhoz!
Itt már beindult az élet munkailag, de ma pl. 2-kor keltünk fel. Mármint délután :-)))
jaj de jóóó! Tudtam, az első pillanattól kezdve éreztem valami féle lelki közösséget. Jól tettétek! nincs is annál jobb, mint amikor az ember ágyban marad anélkül, hogy beteg lenne. Isten áldja meg, aki feltalálta az ágyat és a pihe puha ágyneműt. :D
Megjegyzés küldése