A feladat

Nem fogjátok elhinni hol vagyok és mi a feladatom. Itt ülök a nyomtatott sajtó órán és azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy blog bejegyzést. Gondolhatjátok, hogy "levert a víz" a feladat nehézségétől. Végre, végre hivatalos felkérést kaptam az önkifejezésre :))).

Így hogy legálisan napközben írhatok bejegyzést rögvest megragadom az alkalmat és elmesélem nektek, hogy ma milyen érdekes óránk volt. Az EU gazdasága a kurzus címe. Igaz a suli ismét hozta a formáját, mert mindenféle EU alapismeretek nélkül azonnal a gazdaságpolitikájáról kell kurzust hallgatnunk, de én ilyeneket már nem is kommentálok. Ami viszont nagyon érdekes volt az az, ahogy az előadó az EU-ról beszélt. Nem is, nem ahogy beszélt, hanem, ahogy emlegette. Az EU az "mi" voltunk, és a "mi" politikánkról beszélt és "nekünk" előnyös vagy hátrányos dolgokról. Tehát egy mondat kb. így hangzott " Rendkívül hátrányos számunkra, hogy az ázsiai régiót gyakorlatilag elvesztettük kereskedelmi szempontból" vagy "A mi kereskedelmi politikánkba ez és ez nem fér bele". És itt a MI vagy a NEKÜNK nem Magyarországot jelentette, hanem az EU-t. Én még soha senkitől nem hallottam így emlegetni. Azt már annál többször, hogy mi (magyarok) és az EU. Lelkemre, senki nem foghatja rám, hogy egy EU rajongó lennék, de ez a megfogalmazás elgondolkoztatott. És arra jutottam, ami már eddig is a meggyőződésem volt, hogy hihetetlen módon alulinformáltak vagyunk EU ügyből kifolyólag. Talán ha többször és több helyről, urambocsá az ország vezetőitől hallanánk így emlegetni ezt a közösséget, talán jobban megértené mindenki, hogy mire miért van szükség és jobban élhetnék az EU közössége által nyújtott lehetőségekkel és jogokkal. Ez volt a nap nagy tanulsága.

Még vár rám egy szülői, ahova Tomkát is sikerült becitálnom, mivel a két gyereknek egy napon, egyidőben van az értekezlete. Szegény még nem tudja mi vár rá. Ő megy ugyanis Csuri szülőijére, ahol már most szeptember elején szembesülnie kell az idei év várható kiadásaival. Azt hiszem vicces esténk lesz... úgy fog morogni ahogy ritkán.

Most egy kicsit zavar a sok körülöttem klimpírozó osztálytársam, így mivel a penzumot teljesítettem le is zárom ezt a bejegyzést. Gyanítom, hogy lesz mit írnom a szülőiről, így hamarosan jelentkezem.