Hírek röviden

ASSISTOSOK FIGYELEM!
Az ASSIST-tal kapcsolatos hasznos információk a blog első felében találhatók, leginkább a 2008 július és szeptember vége közötti részen. 2008 szeptemberétől a bejegyzésekben arról olvashattok, hogyan éltük meg/át azt az évet, amit Csuri Amerikában töltött.






2009. november 9., hétfő

Szakítópróba

Igen, úgy érzem ez a bejegyzés lesz kedves blog olvasó kapcsolatunk szakítópróbája. Én bizonyíthatom, hogy szinte a hülyeségig őszinte vagyok hozzátok, ti pedig tanúbizonyságot tehettek róla, hogy elhiszitek bármit is írok le, mert ami ma történt velünk az azt hiszem nem mindennap és nem minden családban történik meg. Sőt, gyanítom, hogy a legtöbb családban sose fordulhat elő. Viszont a reklámokban igen :)
Ma reggel annak ellenére, hogy hétfő van viszonylag zökkenőmentesen sikerült a reggeli készülődés. 3/4 7-re terveztem az indulást és nagyjából el is készültünk addigra. Amíg Bendi még bent molyolt, Csibe és én kimentünk a kocsihoz, Csibe kinyitotta a kaput én kiálltam, Csibe bevágódott mellém, és vártuk, hogy Bendi becsukja a kaput (szigorúan ő, nehogy má' egyik vagy másik gyerek többet dolgozzon). Bendi jött is, becsukta a kaput, behajította a táskáját és becsukta a kocsiajtót.
Ránéztem az órára: 6 óra 51 perc. Szuper ez még belefér gondoltam, milyen ügyesek voltunk, majd irány a suli. Első balkanyar az utcában és valamiért oldalra néztem, és valami nem stimmelt, és hátra fordultam és
BENDEGÚZ NEM VOLT AZ AUTÓBAN !!!!! OTTHON HAGYTUK A KAPU ELŐTT!!!
- Csibe hol a Bendi?- kiáltottam
Csibe megfordult... és készek voltunk. Abban a pillanatban szólalt meg a telefonom, Bendi volt... Anyaaaaa itthon hagytatok!!!!
Bevallom nem tudtam visszatolatni és nem tudom azt sem, hogy jutottunk be Szentendrére mert sírva, vinnyogva röhögtünk a kocsiban.
Előtettek van a fejünk? Nem ragozom, nem is lehet, egyszerűen csak képzeljétek magatok elé a szituációt, ahogy a kormányt csapkodva, röhögve megyünk vissza Bendiért, aki a kapuban áll.
És azt se felejtsétek el magatok elé képzelni, amikor Bendi észrevette, hogy mi lazán otthagytuk.
Akkor most pörgessük vissza a filmet és nézzük meg újra hogy történt az eset:
...Csibe és én kimengyünk a kocsihoz, Csibe kinyitja a kaput én kiállok, Csibe bevágódik mellém, és várunk, hogy Bendi becsukja a kaput (szigorúan ő, nehogy má' egyik vagy másik gyerek többet dolgozzon). Bendi jön is, becsukja a kaput, behajítja a táskáját és becsukja a kocsiajtót. KÍVÜLRŐL!!! Majd megfordul, hogy visszamenjen az edző cipőjéért.
Ezalatt én konstatálom, hogy a kocsiajtó becsukódott, akkor irány a suli.... és innen már tudjátok mi történt: EGYSZERŰEN OTTHON FELEJTETTEM A GYEREKEMET!!!
Kérem szépen ezek vagyunk mi, az Antal család és ez vagyok benne én, Erika. Ne hívjatok bébiszittelni, megbízhatatlan vagyok. :))))

5 megjegyzés:

N.E. írta...

Aranyos sztori.De nehogy azt hidd, hogy csak a te családod ilyen.
Nálunk apuka kétszer felejtette Balázst az oviban.Másodszor egyik Karácsony előtti napon, amikor is a zsebében már ott lapult a méreg drága parfüm, amit nekem vett ajándékba.S miután kínosan ment este hétkor az oviba (némi telefonálgatás után, hogy hol a gyerek) a dadus nénit az én ajándékommal engesztelte ki.Neki jó Karácsonya volt!
Szerencsére a gyereknek nem lett nagyobb lelki problémája, pedig tartottam tőle.
Szóval vannak szerintem bőven "lökött" családok.De én így is jól érzem magam.A mai rohanó világban egyébként nagyon kell kattognin az ember agyának, hogy minden kottára jól menjen, nehogy a nagy rohanásban elfelejtsen valamit (pl.a gyerekét)
Üdv!

Cat(harine) írta...

Hát ez haláli... :D

Unknown írta...

Csoda, hogy felnőtt az a gyerek, és nem hagytad el idő előtt, amikor még nem volt mobilja!!!
Ha szülök, te csak 14 éves kora után vigyázhatsz a gyerekemre!!
Ja, és mellesleg a mi szomszédunkban is lakott egy család, akik Petikét felejtették az oviban...

N.E. írta...

Hát igen!A mobil szerintem nagyon jó találmány.Én elég hamar vettem a gyerekeknek, hogy bármikor elérhessük egymást.Szerencsére a családban mindenki kultúráltan használja és nem visszük túlzásba a csevegést.De biztonság érzetet ad.Már délelőtt említettem a rohanó világot, ami mellé nekem még egy jelzőm van:züllöt.Én az utóbbi években egyre jobban bezárkózom, nem szeretem a világ csúnya oldalát.
Lehet, hogy a korral jár?Hm...Sziasztok!

Cat(harine) írta...

Szerintem van valami a levegőben... Az én telefonom egy kis telefonközpont. Néhány melléket úgy is tudok hívni, hogy nem tárcsázom, csak lenyomok egy kis gombot. Ahogy ma is. Lenyomom a gombot, felveszem a kagylót, és beleszólok: hogy B... Kft. Jó napot kívánok... És hallom, hogy kicsörög a vonal... Akkor esett le, mit csinálok...