Egy kis péntek esti olvasgatni való

Azt olvastam valahol, hogy ha már egyszer bloggoló vagy írjál rendszeresen, ne hanyagold el az olvasóidat. Na jó de mostanában eléggé eseménytelen napokat élünk. Így úgy döntöttem kísérleti nyulak lesztek, és bemásolom nektek az egyetemre írt házi feladatomat. És adjatok hálát az égnek, hogy nem a Nádas referátumomról írok, mert attól tuti befonnátok a hajatokat. Szóval nyomtatott sajtó szakirányra arról kellett írni, hogy: "Férfiak a konyhában". Belőlem ez tudott kiszakadni.

A férfi készítette tojás rántotta.

Kétféle férfi létezik, aki képes, és aki nem. Mármint a konyhában boldogulni. A férfi populáció egy részét nem riasztja a konyha nevű veszélyes üzem, ők a konyhakompatibilis pasik, másrészüket nevezzük konyhaszerencsétleneknek. Egy olyan egyszerű folyamat, mint a tojásrántotta elkészítése alkalmas arra, hogy a két csoport tagjainak figyelemre méltó hasonlóságait illetve különbségeit megállapítsuk.

A konyhakompatibilis férfi biztos léptekkel közelíti meg az alapanyagok lelőhelyét a hűtőszekrényt. Nem jön zavarba a tojás látványától, felismeri azt, és tudatában van annak, hogy belőle milyen étel készíthető. Némely kiemelkedően intelligens egyed tisztában van azzal, hogy belőle nem csak tojásrántotta, hanem egyéb ételkülönlegesség is elkészíthető. A konyhakompatibilis férfi némi feminin vonást mutatva már a munkafolyamat elején kötényt ölt, védve ruháját az esetleges szennyeződésektől.

Ezzel szemben a konyhaszerencsétlen pasit már az is zavarba hozza, hogy hol találja a tojást. Némelyek korábbi, általános iskolai tanulmányaikat felidézve tyúk után kutatnak, némelyek viszont felfedezve, hogy a hűtőben lévő furcsa formájú papírdoboz a tojást rejti, csodálkozásuknak adnak hangot, mely szerint ezt sose gondolták volna.

Abban mindkét csoport tagjai megegyeznek, hogy a hűtőt kiapadhatatlan energiaforrásnak tekintik. Arra a kérdésre azonban, hogy az utántöltése hogy működik, nem ismerik a választ. Igaz, azt gyanúsnak ítélik, hogy a család bankszámlájának megcsappanásával egy időben szokott ez az esemény bekövetkezni. Ugyanakkor mindkét csoport kívánatosnak tartja a hűtő sör állományának állandószinten tartását. Ez alól talán a meccsek közvetítési ideje kivétel, amikor a hűtőben tárolt sör mennyisége növelésre szorul.

A konyhakompatibilisek bravúrosan- némelyek egy kézzel – törik fel a tojásokat az előre kikészített edényekbe, majd határozott, férfias mozdulatokkal a megfelelően kiválasztott eszközökkel habos állagúra keverik azt. Ízesítéskor többen szakítanak a hagyományokkal, a fűszereket bátran, kreatívan használják.

A konyhaszerencsétlen pasi a korábban földre esett és ott ripityáratört tojásmasszát kerülgetve, a kezei közül csöpögő, nyúlós tojáslével igyekszik bármilyen edény közelébe kerülni. Általában valaki megszánja és a keze ügyébe helyez egy megfelelő tálat. Gyakorlatlanságában a késtől kezdve a kanálon át minden eszközt bevet, hogy a tojást olyan állapotba hozza, ahogy azt néhanapján a feleségénél látta. Hosszasan hezitál, hogy a sok tégely közül vajon melyik rejti a sót, majd egy hírtelen ötlettől vezérelve az egyvelegbe borítja az asztali sótartó tartalmát.

Mindkét csoport tagjait általánosan jellemzi, hogy tevékenységüket kioktató, magyarázó mondatokkal kísérik. A legsűrűbben elhangzó mondatok mind a konyhakompatibilis, mind a konyhaszerencsétlen férfi szájából a következők:

Látod anyukám ilyen egyszerű ez, nem kell ebből akkora ügyet csinálni.

Ezt minden hülye el tudja készíteni.

Nem értem mi ebben annyira bonyolult?

A tojások megsütése egyik csapatba tartozónak sem okoz gondot. A különbség abban mutatkozik meg, hogy a konyhakompatibilis férfiak által készre sütött tojások ehetőek és kellemes látványt nyújtanak, míg a konyhazserencsétleneké az esetek többségében szénné ég vagy úgy néz ki, mintha egy falka vaddisznó taposta volna meg.

A kétféle férfitípust a konyha főzés utáni állapotát tekintve abszolút hasonlóság jellemzi. A szennyes edényekhez való viszonyuk a legjobb akarattal sem nevezhető bensőségesnek. Olyannyira nem, hogy ezen a területen nincs is alapja a megkülönböztetésnek. Itt már csak férfiak vannak a konyhában, akiknek belső génjeik azt a vészjelet közvetítik, hogy a szennyes edényhez ne nyúlj, mert életveszélyes lehet. A háború dúlta országok néznek úgy ki, mint a konyhapult egy férfi főzőtámadása után.

Ha ragaszkodunk tézisünkhöz, mely szerint kétféle férfi létezik, aki képes és aki nem, újra kell deffiniálnunk fentebb kialakított fogalmainkat. Az a férfi, aki „képes”, az felméri, hogy a mosatlan edényt valakinek el kell tüntetni, a „nem képes” férfi, képtelen ennek megértésére és meggyőződése, hogy a mosatlan majdcsak eltűnik valahogy az évezredek folyamán.

A nők számára pedig innentől kezdve egyre megy, hogy egy férfi konyhakompatibilis vagy konyhaszerencsétlen a vége mindig ugyanaz, a mosogatás a gyengébbik nemre vár. Így hát számunkra a konyhakompatibilitás egyet jelent azzal, hogy szívünk séfkirálya vesz-e nekünk mosogató gépet vagy sem, minden más csak mellékes.