Ha ennyiből állna a napom az se lenne elég. Az idejét nem tudom megmondani mikor éreztem azt, hogy így el lennék úszva. És még hol van az angol tanfolyam és az egyetem?. A héten ezerrel szervezem Melinda lány búcsúját. Egész jól összeállt már a kép. Úgy tűnik jó lesz a társaság, mindenkinek jutott valami apró feladat, amibe nem szakad bele, ami az én részem volt, abból még egy vagy két dolog van hátra, de azért lefoglalja az agyamat rendesen, hogy minden rendbe menjen. Nem baj, jövő héten az esküvőn én kipingálom a csajt oszt hátra dőlök onnantól már vendég vagyok csak :).
Leginkább az a baj, hogy itthonra szinte semmi időm nem jut /nem mintha bármit is csinálnék, de mégis/ és ettől egy kicsit lelkiismeretfurdalásom van, mert az egy dolog, hogy most nem jut, de a jövő hét is még ilyen lesz. És mindennek a tetejébe még bent a cégnél is halmozódnak a nem szeretem feladatok, csupa csip-csup fisz-fasz dolog, aminek viszont meg kell lenni. Sajnos vannak ilyen időszakok ezen is túl kell lenni.
Mint láthattátok tegnap volt Csibe névnapja. ISTEN ÉLTESSEN MÉG1X CSURIKÁM!!. Minden létező fórumra kiírtam és zenés képeslapot is küldtem neki, amit persze nem köszönt meg, de azon se lennék meglepődve, ha még nem is látta volna. Ő már csak ilyen, nem igazán izgatnak ezek a dolgok. Sokkal inkább szívemre venném, ha nem csinálna olyanokat, mint ma, hogy felhív (innentől ez a skypot jelenti) és két percig nyomja a szöveget a dinka francia tanárról. Szóval nekem ez sokkal többet számít, mint hogy köszöngessen egy idióta képeslapot. Kíváncsi vagyok jövő héten mi lesz a szülinapján. Ez mondjuk nem olyan jó érzés, hogy pont a 18.-n nincs itthon, de majd megünnepeljük, ha haza jön. Képzeljétek el milyen disznóság, hogy még azt az utolsó pár hetet sem használhattam ki, ami feljogosított volna a cseszegetésére, mire haza jön felnőtt jogi személy lesz, önállóan felel a tetteiért.
Csuriról jut eszembe Balázs. Ma egy kicsit elszontyolódott bejegyzést írt a blogjába. Hát igen, vége az elős lelkes hónapnak, amikor még minden új, és megkezdődött már a tanulás is, de még nem alakultak ki a kinti hétköznapjai. Gondolom egy kicsit gyökértelennek érzi magát, és gyanítom a sok, néha infantilis amerikai nem mindig megfelelő társaság neki. De túl lesz rajta. Jó lesz majd pár hónap múlva, a későbbi vidám bejegyzések mellé emlékeztetőnek ez a kis borus bejegyzés, akkor már csak nevetünk rajta, most még egy kicsit rossz. Egyébként olvassátok el a róla készült cikket itt , érdemes. Nagy feladat, mondhatni kihívás ez egy szülőnek is, ha így kitűnik az átlagból a csemetéje, és legalább annyi öröm forrása is, de azt leszögezhetjük, hogy az ilyen kimagaslóan tehetséges és okos kölkökért is aggódik az ember néhanapján, nem is kicsit. Mi szülők már csak ilyenek vagyunk.
itthon történt:
Leginkább az a baj, hogy itthonra szinte semmi időm nem jut /nem mintha bármit is csinálnék, de mégis/ és ettől egy kicsit lelkiismeretfurdalásom van, mert az egy dolog, hogy most nem jut, de a jövő hét is még ilyen lesz. És mindennek a tetejébe még bent a cégnél is halmozódnak a nem szeretem feladatok, csupa csip-csup fisz-fasz dolog, aminek viszont meg kell lenni. Sajnos vannak ilyen időszakok ezen is túl kell lenni.
Mint láthattátok tegnap volt Csibe névnapja. ISTEN ÉLTESSEN MÉG1X CSURIKÁM!!. Minden létező fórumra kiírtam és zenés képeslapot is küldtem neki, amit persze nem köszönt meg, de azon se lennék meglepődve, ha még nem is látta volna. Ő már csak ilyen, nem igazán izgatnak ezek a dolgok. Sokkal inkább szívemre venném, ha nem csinálna olyanokat, mint ma, hogy felhív (innentől ez a skypot jelenti) és két percig nyomja a szöveget a dinka francia tanárról. Szóval nekem ez sokkal többet számít, mint hogy köszöngessen egy idióta képeslapot. Kíváncsi vagyok jövő héten mi lesz a szülinapján. Ez mondjuk nem olyan jó érzés, hogy pont a 18.-n nincs itthon, de majd megünnepeljük, ha haza jön. Képzeljétek el milyen disznóság, hogy még azt az utolsó pár hetet sem használhattam ki, ami feljogosított volna a cseszegetésére, mire haza jön felnőtt jogi személy lesz, önállóan felel a tetteiért.
Csuriról jut eszembe Balázs. Ma egy kicsit elszontyolódott bejegyzést írt a blogjába. Hát igen, vége az elős lelkes hónapnak, amikor még minden új, és megkezdődött már a tanulás is, de még nem alakultak ki a kinti hétköznapjai. Gondolom egy kicsit gyökértelennek érzi magát, és gyanítom a sok, néha infantilis amerikai nem mindig megfelelő társaság neki. De túl lesz rajta. Jó lesz majd pár hónap múlva, a későbbi vidám bejegyzések mellé emlékeztetőnek ez a kis borus bejegyzés, akkor már csak nevetünk rajta, most még egy kicsit rossz. Egyébként olvassátok el a róla készült cikket itt , érdemes. Nagy feladat, mondhatni kihívás ez egy szülőnek is, ha így kitűnik az átlagból a csemetéje, és legalább annyi öröm forrása is, de azt leszögezhetjük, hogy az ilyen kimagaslóan tehetséges és okos kölkökért is aggódik az ember néhanapján, nem is kicsit. Mi szülők már csak ilyenek vagyunk.
itthon történt:
- Meg van az egyetemi órarendünk. Hála az évek óta működő rendszerünknek csak egy párszor kell bemennem. Vagyunk 8-n lányok, szétdobtuk az órákat, így, amire nem kötelező bejárni, arra csak az megy be, aki megnyerte azt az előadást. A vizsgára a tételek kidolgozása is az övé, így rengeteg időt és energiát spórolunk. Én jövő héten szerdán megyek először. Ugye nem kell mondjam, hogy egyszerre van az IT tanfolyamommal? Azt hiszem most karácsonyig sakkoznom kell az estéimmel és a napjaimmal. Némi pánik hangulatot vélek felfedezni magamon. Dehát ezt akartam, nem? Akkor meg csend!
- Bendi beteg, ugyan úgy meg van fázva, mint Csibe. Ez a fránya idő betett neki. Most az ágyban kúrálja magát. Szegény, reggel a hatos busszal ment mert nulladik órája volt, de még azzal sem ért be időben. Holnap is hatkor indulunk, hogy végre ne késsen el az első óráról.
- Mint fenti megjegyzésemből kiderül a szentendrei úton DUGÓ van, de nem ám olyan hétköznapi, hanem olyan jó vaskos. Én pl. ott tanulmányozom az újdonsült angol könyveimet, a máskor 30-35 perces út most 1/2 1-2 óra. Éljenek a fejesek, akik kitalálták, hogy az új híd megnyitása előtt, és az iskola kezdéssel egyidőben lezáratja a rakpartot. Remélem ő is ezen az útvonalon közlekedik, ha még sem valaki adja meg a számát felhívom minden reggel, amikor kelek.
1 megjegyzés:
teszt-comment
bocsika...
Megjegyzés küldése