Most tettük le a telót (fejhallgatót Csibével). Megint sikerült majdnem másfél órát beszélnünk. Ha valaki azt gondolná, hogy ez azért van mert már hazahúz a szíve, hát az óriásit téved. Sőőőt. Ha így haladunk akkor az utolsó hetek eseményei miatt még nehezebb lesz otthagyni a sulit. Annyi minden történik, hogy nekem csak virtuálisan bólogatnom kell (ld. szülök 12 pontjának 3. pontja), Csibe meg csak mondja, mondja, meséli az élményeit. Nagyon furcsa lesz 22 nap múlva, hogy egyszercsak itt lesz és mi szinte napra készek vagyunk a vele történtekből. Tuti tudathasadásom lesz, legkésőbb a hazajövetele napján.
Mint bennfentes tudom, hogy ma nem lesz ideje bejegyzést írni Csibének, de érdemes lesz figyelni mert nagyon vicces és érdekes dologról fog szerintem hamarosan beszámolni a blogjában.
Egyébként meg megérkezett a várva várt ruha. Csuri szóhasználatával élve egyelőre még csak "nyomi" képeket készített róla, de azért már azokon is látszik, hogy jól választott.
Ma átveszik a senioroknak járó évkönyvet is. Szóval nagyon, nagyon és még annál is jobban zajlik az élet a The Lawrenceville Schoolban.
Mint bennfentes tudom, hogy ma nem lesz ideje bejegyzést írni Csibének, de érdemes lesz figyelni mert nagyon vicces és érdekes dologról fog szerintem hamarosan beszámolni a blogjában.
Egyébként meg megérkezett a várva várt ruha. Csuri szóhasználatával élve egyelőre még csak "nyomi" képeket készített róla, de azért már azokon is látszik, hogy jól választott.
Ma átveszik a senioroknak járó évkönyvet is. Szóval nagyon, nagyon és még annál is jobban zajlik az élet a The Lawrenceville Schoolban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése