Igen már csak kettőt alszunk... :(
Ahhoz képest, hogy két nap múlva 10 hónapra elmegy Csuri, egészen nyugis a nap. Én egész nap mosómasa voltam és házimunkát végeztem , amit még mindig utálok, viszont valahogy jó érzés, hogy Csurikám nem a kupiból indul bele a világba. Máskor óriási veszekedés előz meg egy-egy ilyen rendrakást és takarítást, ma mindenki tette a dolgát. Tulajdonképpen jó kedvem van, de valahol mélyen azért szomorúság ül a lelkemen. Tudom, hogy Tomka is így van ezzel, látom a szemén. Komolyan már majdnem skrizofénnak érzem magam. Miközben izgatottan várom a következő hetek, hónapok eseményeit, óránként elfutják a szemem a könnyek.... mondom hülye vagyok
Az egyedüli, akit látszólag nem izgat a dolog az Bendegúz, igaz róla már az interjún is megmondta a Csuri, hogy ő majd örül, hogy elhúz egy évre a nővére. Felidézve az átlagos hétköznapokat, ezért az érzésért nem tudom teljesen elítélni Bendit. Akárhogy is, nyugalmasabbak lesznek a napjai, és tegyük hozzá lesz neki ebből még haszna. Ismerve Csurit leesik egy-két jó cucc a Bedinek Ámerikából.
A bőröndök 90%-ig bepakolva állnak a szoba közepén (még jó, hogy nem a nappaliban így nem kell állandóan szembesülnöm a valósággal). Lemértük őket, még pakolhat 9 kilónyi cuccot, ebből azonban, majd' 4 kiló a csoki.
Mivel két hatalmas bőröndöt vettünk, a ruhák és ajándékok könnyedén elférnek benne, bőven van még hely mellettük. Egy kicsit aggódom is, hogy a köztudottan durva reptéri bánásmód miatt mennyi dolog törik majd össze.
Ahhoz képest, hogy két nap múlva 10 hónapra elmegy Csuri, egészen nyugis a nap. Én egész nap mosómasa voltam és házimunkát végeztem , amit még mindig utálok, viszont valahogy jó érzés, hogy Csurikám nem a kupiból indul bele a világba. Máskor óriási veszekedés előz meg egy-egy ilyen rendrakást és takarítást, ma mindenki tette a dolgát. Tulajdonképpen jó kedvem van, de valahol mélyen azért szomorúság ül a lelkemen. Tudom, hogy Tomka is így van ezzel, látom a szemén. Komolyan már majdnem skrizofénnak érzem magam. Miközben izgatottan várom a következő hetek, hónapok eseményeit, óránként elfutják a szemem a könnyek.... mondom hülye vagyok
Az egyedüli, akit látszólag nem izgat a dolog az Bendegúz, igaz róla már az interjún is megmondta a Csuri, hogy ő majd örül, hogy elhúz egy évre a nővére. Felidézve az átlagos hétköznapokat, ezért az érzésért nem tudom teljesen elítélni Bendit. Akárhogy is, nyugalmasabbak lesznek a napjai, és tegyük hozzá lesz neki ebből még haszna. Ismerve Csurit leesik egy-két jó cucc a Bedinek Ámerikából.
A bőröndök 90%-ig bepakolva állnak a szoba közepén (még jó, hogy nem a nappaliban így nem kell állandóan szembesülnöm a valósággal). Lemértük őket, még pakolhat 9 kilónyi cuccot, ebből azonban, majd' 4 kiló a csoki.
Mivel két hatalmas bőröndöt vettünk, a ruhák és ajándékok könnyedén elférnek benne, bőven van még hely mellettük. Egy kicsit aggódom is, hogy a köztudottan durva reptéri bánásmód miatt mennyi dolog törik majd össze.
1 megjegyzés:
Visszaszámolás...
(Én pedig igen pipa vagyok, mert írtam szép hosszú levelet neked a blogomra, oszt egy mozdulattal ki is töröltem. Szóval, melyikünk a kezdő???)
Megjegyzés küldése