Vásárlási mizéria

Nos miről is kell gondoskodni, ha gyerekünk elnyer egy hasonló ösztöndíjat? Először is kell néhány új ruhadarab , aztán - a korábban már kint jártak tanácsára - majd 10 hónapra elegendő pipere cucc. És itt álljunk meg egy pillanatra. Azok a lányok, akik az előző években voltak kint a következő jó tanáccsal látták el Csurit:
" ne vigyél sok ruhát, mert úgyis kint fogsz egy csomót vásárolni. Elég úgy másfél hétre elegendő cucc ( a gyerek 10 hónapra megy... tényleg elégnek tűnik :) ). Viszont a piperecuccok drágábbak, mint nálunk így pakold tele azzal a bőröndödet és haza felé annak a helyére férnek a kint vásárolt dolgok." Hát mi megfogadtuk, így most egy kisebb drogéria utazik Csurival.
Aztán kellenek még ajándékok úgy a fogadó családnak, mint azoknak, akikkel majd kint barátkozik, esetleg hétvégére meghívják stb.
Vásárlási szokásaink finoman fogalmazva is eltérőek a lányommal, így már jó ideje nem vetemedtünk olyan dőreségre, hogy együtt shoppingoljunk. A körülmények azonban most arra kényszerítettek minket, hogy fittyet hányjunk erre a korábban jól bevált szokásra. Lett is belőle majdnem jó kis összeveszés.
Azt hiszem bátran vállalhatom, hogy a nagy magyar átlag családok közé tartozunk. Így a pénzügyi kereteink is korlátozottak, tehát jól meg kellett nézni, hogy mit veszünk és nem nagyon volt választásunk, hogy mikor tesszük ezt, amikor van rá pénz. Sajnos erre az utolsó hétre maradt a beszerzés java része. Az utazás előtti napok titkolni igyekezett feszültsége és a korábban már említett eltérő szokások nem sok jót ígértek, de büszkén jelenthetem, hogy mindkettőnk igyekezetének eredményeképpen, mindent sikerült beszerezni és csak egy este nem szóltunk egymáshoz és csak egy csésze kávét öntött mérgében a földre :).
És akkor némi tényszerűség, hogy miket is vettünk ajándéknak. Megpróbáltunk olyan tárgyakat vásárolni, ami nem tett nagy erőszakot az ízlésünkön.... nem mindig sikerült :(. Tehát vettünk:
- hűtőmágneseket
- kulcstartókat
- képeslapokat
- mézeskalácsot (nem huszárt és nem tükrös szívet)
- hímzett könyvjelzőt ( 2 cm-nél nem nagyobb hímzéssel)
- címeres tollakat
- diónyi babákat
- faragott tálat
- Hollóházi porcelánt
- könyveket, DVD-t, CD-t
- és csokikat, Tibi, Boci, Pirosmogyis, Szamos marcipán (majdnem kereskedelmi mennyiségben)

Ennyi, ami hírtelen eszembe jut, aki konkrétumokra kíváncsi írjon, válaszolok. Ezzel a bejegyzésemmel gyakorlatilag utolértem magam, ami a visszaemlékezéseket illeti. A jövőben már az aktuális témákról írok, melyek kapcsán bizonyára felmerülnek még olyan dolgok, amelyekről eddig nem esett szó.
Talán még annyit érdemes ide írnom elrettentésnek vagy tájékoztatásnak, ki-ki vegye minek szeretné, hogy mindez eddig mennyibe került nekünk, nos MINDENNEL együtt ( ASSIST hozzájárulás, vízum, oltás, vásárlás, induló zsebpénz stb.) az indulás előtt tartunk 650 000,- Ft-nál. ( kinek-kinek szintén a fantáziájára bízom, hogy egy átlag magyar család hogyan teremti ezt elő, majd hogyan nyögi ki :) ).
Akadtak segítőink erről is írok hamarosan, hogy reményt adjak azoknak, akik megijedtek ettől az összegtől.