Tartozom még egy-két ténnyel az alapítvánnyal kapcsolatban, ezennel pótolnám a restanciámat. Úgy érzem, hogy félrevezető lenne, ha a költségek közül csak a rideg tényeket közölném, azt, hogy nekünk mennyit kellett előteremteni. A kép akkor lesz teljes, ha azt is elmesélem, hogy ez az egész éves projekt 8-9 millió forintba kerül a támogatóknak.
Csuri, természetesen szinte az összes ASSIST cserediákot fogadó tagiskola honlapját megnézte, a legolcsóbb iskolában is az éves tandíj 37 000 dollár volt. (most kb 150,- Ft a dollár, lehet számolgatni). És ez még csak a tandíj. Nem említettem a többi kiadást. Ezek a diákok ugyanis kapnak havonta költő pénzt, az ösztöndíj tartalmazza a biztosítást és az utazás árát is, és ugyebár 10 hónapig teljes ellátást élveznek, a fogadó családok, hogy finoman fogalmazzak általában nem az alapellátást nyújtják, hanem igazán kitesznek magukért, mindezért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak.
Azt hiszem elmondható, hogy ehhez képest elenyésző az az összeg, amit pár bejegyzéssel ezelőtt írtam.
És szeretnék még egy (véleményem szerint ránk, magyarokra nézve eléggé lesújtó) tényt megosztani azokkal akik olvassák a blogot: Magyarország az egyetlen ország, ahonnan NEM szponzorálja senki a kiutazó diákokat....még egy repülőjeggyel sem, egy éves költőpénzzel sem, semmivel, semmivel....pedig akár ennyi is elegendő lenne plusz egy diáknak adható lehetőségre, no komment.
A friss hírek: természetesen a várva várt SMS Csuritól még mindig nem jött meg. Azonban reggel, érkezett egy, Anditól, mely arról értesített, hogy a gyerekeket busszal viszik Bostonba és hamarosan megérkeznek. Ezzel szinte egy időben kaptuk az értesítést kintről is (no lám odakint fontos az aggódó szülő is :), hogy a gyerekekért buszt küldtek , ahol XY úr az ASSISt tagja (éppen csak a CV-jét nem csatolták) vigyáz rájuk, és amint megérkeznek újra jelentkeznek. Hogy pontosan mi történt, miért nem repültek és a kalandokat bizonyára pár napon belül megtudjuk Csuritól, én jelen pillanatban nem tudok többet. Persze van bennem még kis aggodalom a kő csak akkor esik majd le teljes egészében a szívemről, ha a Rozi írja, hogy megérkeztek.
Az itthoni történések: "kicsit csendes a ház", ezt a megállapítást Bendi tette tegnap este. Lehet, hogy ez zavarja, mert a szokásosnál is többet óbégat, amit ő, a saját magával szemben tanúsított elnéző hozzáállással csak éneklésnek hív... nos elhihetitek nem az :).
Azt hiszem tegnap még egy kissé szét voltunk esve, csak is ez lehet az oka, hogy Bendi kérdésére, hogy kifőzze-e az összes spagettit, igenlő választ adtam, így, hogy Bendi szavaival éljek "ipari mennyiségű" (értsd majd 1,5 kg) spagettit sikerült kifőzni, ez, lehet, hogy kitart a következő 10 hónapra és, amikor Csuri megérkezik még ezzel eheti kedvenc kajáját a milánóit.
Aztán szintén ez lehet az oka, hogy Tomka, aki híresen elvetemült és jó snapszer játékos tegnap az egyetlen partiban, amit játszottunk bunkót kapott. Ez történelmi pillanat volt az írásos bizonyíték megtekinthető bárki számára a hűtőnkön.
Ma némi pakolással telt a nap. Kicsit furcsa és szokatlan a gondolat, hogy bizonyos dolgokat elpakolhatok, mert 10 hónapig nem lesz rá szükség. Viszont a következő 296 nap során ilyenek sem lesznek a lakásban :))) :
A nappali egy hétvégi Csuris reggeli után
A konyha tea készítés után (a jobbik verzió, a rosszabbik, amikor úszik a konyha a teában :)))
A fürdőszoba hajszárítás után.
Aki ezek után azt a következtetést vonja le, hogy Csibikém kupit csinál, nos az téved. Csuri, kizárólag a közös helységekben csinál kupit. A szobája gyönyörű rendben van íme:
A képeken a dátumok, természetesen nem jók, egyszerűen mert lusták voltunk beállítani, nem is ígérem, hogy ezt megtesszük. Persze majd kapok a fejemre, ezekért a képekért, de majd kibírom valahogy.
Közben sikerült addig klimpíroznom a bejegyzést, hogy megkaptam az e-mailt kintről:
Csuri MEGÉRKEZETT épségben!!!!!!
Azt hiszem elmondható, hogy ehhez képest elenyésző az az összeg, amit pár bejegyzéssel ezelőtt írtam.
És szeretnék még egy (véleményem szerint ránk, magyarokra nézve eléggé lesújtó) tényt megosztani azokkal akik olvassák a blogot: Magyarország az egyetlen ország, ahonnan NEM szponzorálja senki a kiutazó diákokat....még egy repülőjeggyel sem, egy éves költőpénzzel sem, semmivel, semmivel....pedig akár ennyi is elegendő lenne plusz egy diáknak adható lehetőségre, no komment.
A friss hírek: természetesen a várva várt SMS Csuritól még mindig nem jött meg. Azonban reggel, érkezett egy, Anditól, mely arról értesített, hogy a gyerekeket busszal viszik Bostonba és hamarosan megérkeznek. Ezzel szinte egy időben kaptuk az értesítést kintről is (no lám odakint fontos az aggódó szülő is :), hogy a gyerekekért buszt küldtek , ahol XY úr az ASSISt tagja (éppen csak a CV-jét nem csatolták) vigyáz rájuk, és amint megérkeznek újra jelentkeznek. Hogy pontosan mi történt, miért nem repültek és a kalandokat bizonyára pár napon belül megtudjuk Csuritól, én jelen pillanatban nem tudok többet. Persze van bennem még kis aggodalom a kő csak akkor esik majd le teljes egészében a szívemről, ha a Rozi írja, hogy megérkeztek.
Az itthoni történések: "kicsit csendes a ház", ezt a megállapítást Bendi tette tegnap este. Lehet, hogy ez zavarja, mert a szokásosnál is többet óbégat, amit ő, a saját magával szemben tanúsított elnéző hozzáállással csak éneklésnek hív... nos elhihetitek nem az :).
Azt hiszem tegnap még egy kissé szét voltunk esve, csak is ez lehet az oka, hogy Bendi kérdésére, hogy kifőzze-e az összes spagettit, igenlő választ adtam, így, hogy Bendi szavaival éljek "ipari mennyiségű" (értsd majd 1,5 kg) spagettit sikerült kifőzni, ez, lehet, hogy kitart a következő 10 hónapra és, amikor Csuri megérkezik még ezzel eheti kedvenc kajáját a milánóit.
Aztán szintén ez lehet az oka, hogy Tomka, aki híresen elvetemült és jó snapszer játékos tegnap az egyetlen partiban, amit játszottunk bunkót kapott. Ez történelmi pillanat volt az írásos bizonyíték megtekinthető bárki számára a hűtőnkön.
Ma némi pakolással telt a nap. Kicsit furcsa és szokatlan a gondolat, hogy bizonyos dolgokat elpakolhatok, mert 10 hónapig nem lesz rá szükség. Viszont a következő 296 nap során ilyenek sem lesznek a lakásban :))) :
A nappali egy hétvégi Csuris reggeli után
A konyha tea készítés után (a jobbik verzió, a rosszabbik, amikor úszik a konyha a teában :)))
A fürdőszoba hajszárítás után.
Aki ezek után azt a következtetést vonja le, hogy Csibikém kupit csinál, nos az téved. Csuri, kizárólag a közös helységekben csinál kupit. A szobája gyönyörű rendben van íme:
A képeken a dátumok, természetesen nem jók, egyszerűen mert lusták voltunk beállítani, nem is ígérem, hogy ezt megtesszük. Persze majd kapok a fejemre, ezekért a képekért, de majd kibírom valahogy.
Közben sikerült addig klimpíroznom a bejegyzést, hogy megkaptam az e-mailt kintről:
Csuri MEGÉRKEZETT épségben!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése